Üzenet a hegyről

Mindennapi gondolatok a virágos Magyarországért és a szivárványkövek fényesítéséért...

NAPISTEN

Különböző korok vallásaiban újra és újra felbukkan. 

A Nap az élet alapvető mozgatórugója. Maga az élet.  A Nap elsőrendű fontosságú égitest volt az emberiség számára a kultúrák kialakulásának hajnalától. Olyan isten, akinek képzelt élete rendkívül gazdag mitológiát, mondakört hozott létre. Ünnepe minden napfordulónál kialakult, de a születését szinte minden nép a téli napfordulóhoz kötötte, amikortól az éjszakák rövidülnek, a nappalok pedig egyre hosszabbak lesznek. amikor a világosság legyőzi a sötétséget. 

EGYIPTOMBAN a fáraót tisztelték istenként, s az óbirodalom közepe óta (i.e. 2800 -2200) elterjedt és általánossá vált Napistenként való megnevezése. Nem véletlen, hogy az uralkodók éppen a napistennel azonosíttatták magukat, ugyanis a régi egyiptomiak a kozmikus jelenségek fő mozgatójaként a Napot jelölték meg. Még az évenkénti áradásával áldást hozó Nílusnál is jobban tisztelték. A Nap - hitük szerint - minden reggel megszületik a tengerből, az ősvízből, vagy a lótuszvirág kelyhéből, hogy elűzze a sötétséget, és az éjszaka rabsága után új tevékenységre sarkalljon.

A PERZSA mitológia központi alakja, az istenek vezetője: MITHRASZ. Alakja széles körben elterjedt az ókori világban. Mezopotámiától Kis-Ázsiáig, majd a hellenisztikus kultúráig ismerték. Az akkád MITHRA hellenisztikus változata MITHRASZ, a Földközi - tenger vidékének misztériumjátékainak legnépszerűbb szereplője. Alakja hasonlított a későbbi keresztény Jézuséhoz, követői, a Mithrasz-hívők egymást a keresztényekhez hasonlóan testvérnek szólították. 

Az ókori India védikus himnuszaiban a mindent látó istennek tartották, aki egyformán látja a jó és a rossz cselekedeteket, elűzi a sötétséget, a rossz álmokat és a betegségeket. A középkori Iránban a napot dicsőítő ünnepségek az iszlám előtti idők örökségei voltak. A napistenről alkotott eszmében a négy fehér ló által röpített kocsi képe számos indoeurópai népnél közös elem. Az urál-altaji és a szibériai népek, köztük a tunguzok, az úzok, a manysik, a hun törzsek is, mind, mind kivétel nélkül napimádók voltak.

KÖZÉP-AMERIKAI mítoszok szerint két isten, a Nap és a Hold alakjában jelentek meg az égbolton.  A Napisten zavartalan égi útját kívánták biztosítani. Az INKA napisten az inka nép szemében a leghatalmasabb uralkodó: INTI, akinek földi képviselője a birodalom vezetője, az inka.

Az indiánok hitvilágában központi alak a teremtő főisten, akinek azonban nem alakult ki kultusza, vagyis azt képzelik róla, hogy a teremtésen túl nem szól bele a világ dolgaiba. Az egyik legjelentősebb vallási szertartásuk azonban a naptánc, amelyet általában évente egyszer, a nyár elején rendeztek meg. A nép összegyűlt, és más törzsekből való vendégekkel együtt megerősítették vallásuk alapelemeit a világegyetemről, valamint hitüket a szavakban, rítusokban és jelképes tárgyakban jelen lévő természetfeletti erőkben.


A távol-keleti Japánban istennőként tisztelték a Napot, akitől a mindmáig uralkodó császári ház származtatja magát. Az országot máig „a felkelő nap országának" nevezik, s állami zászlóján is fehér alapon a napkorong vöröslik.  


A nyári és a téli napforduló az emberiség két olyan természeti ünnepe volt ősidőktől fogva, amelynek emlékeit napjainkig őrizzük. Ismerős számunkra Shakespeare varázslatos Szentivánéji Álmából, keresztény ünnepek szertartásaiból, de a kereszténységet megelőzően sokkal korábban is ünnepelték már az emberek közös játékokkal, tűzgyújtással, jövendőmondással.

Az év leghosszabb napja, a föld bősége, szépsége, ereje teljében. Csúcspont. Ettől kezdve rövidülnek a napok, míg Yule napján újra meg nem fordul a Nap járása. 


E nap alkonyán, akárcsak Samhainkor, megnyílnak a világok közti kapuk, és a tündérnép átjön a mi világunkba...Vigyor

A Nap és a tűz


A különböző népek és kultúrák mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak az év leghosszabb és legrövidebb napjának. A sötétséggel állandó harcban lévő ember megpróbálta "segíteni" a Napot, hogy az minél tovább beragyogja a Földet, ezért a nyár közepén tüzeket gyújtott. E hagyomány egészen a kereszténység elterjedéséig maradt meg, a tűz és a Nap ünnepeként. A fény és a meleg magát az életet jelentette az embereknek: az aratni való gabonát, a friss gyümölcsöket, a zöld réteket és ragyogó nappalokat, az egészséget, a meleget, a családot és a biztonságot. Valószínűleg a Nap az emberek életében betöltött szerepe miatt alakultak ki a különféle ünnepi tradíciók, mint a tűzgyújtás, jóslás, különféle mágikus szertartások és játékok.


A Nap megsegítéseVigyor

Az ősi ember, aki még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában.

A kereszténység uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Ez mindenekelőtt magának a tűznek volt köszönhető, amelyet a régi korok emberei gyakorlati haszna mellett a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség,a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintettek. Így válik érthetővé, hogy miért pont a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa-szerte Szent Iván varázslatos éjszakáján.


Egy középkori krónikás szerint a nyári napforduló ünnepét a következő, tűzzel kapcsolatos mágikus népszokások jellemzik:


1.      hatalmas örömtüzek gyújtása;

2.      a szántóföldek megkerülése égő faágakkal;

3.      lángoló kerék legurítása egy magaslatról.


A sárkányok elűzése


Guruló tűzkerék Lotharingiában nagy halom szalmát gyűjtöttek össze egy domb tetején.
Ezt követően hatalmas fakereket építettek, majd teljesen beburkolták a szalmával. A kereket úgy tették némileg irányíthatóvá, hogy egy hosszú, mindkét oldalon messzire kiálló tengelyrudat illesztettek bele. Éjfél felé lángra lobbantották a kereket, és örömujjongásokkal kísérve elindították lefelé a lejtőn. A mellette futó legényeknek az volt a feladatuk, hogy a tüzes monstrumot egy közeli folyóba tereljék. Ha ez sikerült, a környék lakói bőséges szüretre számíthattak abban az évben. Talán mondanunk sem kell, hogy a lejtőn leguruló tüzes kerék a Napot jelképezi, amely a nyári napforduló után életének hanyatló periódusába lép.Vigyor

SAKTI és SIVA

Nap fia-  erő, hatalom,irányítás,tudományok ismerete(oroszlán a földi király)

Hold lánya- titokzat,varázslat, lélek,természetből gyógyítás, spiritualitás( madár az égi királynő)

Tudomány és spiritualitás egysége. 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 109
Tegnapi: 71
Heti: 365
Havi: 1 483
Össz.: 273 479

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Napisten,Varázslat, Szent Iván éj
Üzenet a hegyről - © 2008 - 2017 - jokorjotteso.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »